2015. július 11, Irány… Mölltaler Gletscher
Ez az a nap amit nagyon-nagyon vártak a gyerekek, havas helyre megyünk nyáron. Ez sok kérdést vetett fel a gyerekekben, és úgy gondoltuk a férjemmel, hogy a legjobb magyarázat a saját tapasztalat, hogy ne csak beszéljünk róla, hanem lássák is, hogy igen, léteznek olyan helyek, ahol nyáron sem olvad el a hó.
Innerkremstől (ahol a szállásunk volt) a Mölltaler Gletscher lábáig kb. 80 km az út, amit mi úgy 1.30 óra alatt tettünk meg. Amikor megérkeztünk a völgyállomáshoz 10.45 órára a nagy parkoló már elég zsúfolt volt. A pénztárnál viszont elég gyorsan ment a kiszolgálás. A csúcshoz három felvonóval lehet feljutni, az első két felvonóra Karintia kártyával ingyenes, a harmadik díjköteles és elég drágának gondoltuk (de lehet mi értettük félre és az ár a 3 felvonó díját tartalmazta), ezért csak az első kettőre váltottunk jegyet, ha majd úgy gondoljuk fent a második megállónál, hogy feljebb mennénk, akkor ott is lehet jegyet váltani.
Az első szakasz 1200 m-ről 2200 m-ig 8 perc alatt visz fel a második szakaszig föld alatti siklóval (olyasmi mint a metró). Mi itt már szálltunk is át a gondolafelvonóba ami felvitt a hegymegállóig 2800 m magasra. Itt +16 C° napsütéses, de szeles idő fogadott. Itt gyorsan felöltöztünk, majd a gyermekek birtokba vették a havat. A férjem fel akart menni a harmadik szakaszra ami 3122 m-en van, de gyalog, viszont én nem tartottam jó ötletnek, ezért ő egyedül ment fel a Schareck csúcsig. 1 óra alatt tette meg az utat felfelé, készített egy pár fotót és 45 perc alatt ért vissza hozzánk, a gyerekek addig hógolyóztak, várat építettek. Ezek után siettünk vissza az autónkhoz átöltözni, mert eléggé átáztak a gyerekek. Nem így terveztük, mert lett volna mit megnézni bőven, pl. a hegyi tavakat, az egykori aranybánya emlékét őrző kunyhót és tárnát, valamint kellemes túrautak vannak kialakítva. Amit megfogadtunk, hogy ide még majd egyszer vissza kell jöjjünk, ha errefelé járunk, mert úgy érezzük nem sikerült bejárjuk a környéket.
A vacsoránk: sajtpogácsás marhahúsleves, csülök sült, hagymás marhahús, sült csirkecomb, bécsi szelet, főtt burgonya…; desszertünk: eredeti osztrák almás rétes (apfelstrudel) vaníliaöntettel.
A következő úti cél megint egy panorámaút lesz, irány…
Még több fotót itt láthattok 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: